Page 10 - Gardian Cello Tutorial 1./a

50
A KÖTET ZENESZERZŐIRŐL
作曲家简介
SHORT BIOGRAPHIES OF THE COMPOSERS

Natalia Vladimirovna Baklanova, orosz hegedűművész és hátrányát. Zongorajátékát oly tökéletesre csiszolta, hogy korának
zeneszerző. (1902. Moszkva – 1980. Moszkva) összes virtuózát felülmúlta. Műveltségét is saját erejéből, önképzés
Pedagógiai célzattal többféle hangszerre, elsősorban vonósokra útján szerezte.
komponált darabokat. Alkotómódszere szakított az addigi kompozíciós gyakorlattal, hi-
Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és szen műveit már nem egy-egy alkalomra, megrendelésre kompo-
tanár. (1881. márc. 25. Nagyszentmiklós /ma Romániához tartozik/ nálta, hanem évekig érlelte őket. Ez fordulópontot jelentett a zene-
– 1945. szept. 26. New York) művészek társadalmi megítélése, megbecsülése szempontjából.
Szülei hamar felfigyeltek élénk zenei érdeklődésére, kiváló zenei 25 éves korában kezdődött hallászavara, mely 38 éves korára már
adottságára, abszolút hallására. Édesapja korai halála után édes- erős nagyothalláshoz vezetett. Fel kellett hagynia a koncertezéssel
anyja gyakori lakhelyváltoztatásra kényszerült, emiatt Bartók és egyre inkább visszahúzódott a nyilvánosságtól is. Hallása teljes
többször is kénytelen volt megszakítani zongoratanulmányait. elvesztése után pedig már alig érintkezett az emberekkel, magányos
Első komoly tanára Pozsonyban (ma Szlovákiához tartozik) Erkel különccé vált, külsejét elhanyagolta. Ám süketen is ontotta magá-
Ferenc fia, Erkel László volt. 1899 őszén a budapesti Zeneakadé- ból sérült lelke csodálatos dallamait, erőt sugározva mindenkinek –
miára iratkozott be, zongora (Thomán István) és zeneszerzés időnk végezetéig.
(Koessler János) szakra. Mindkettőből rögtön a 2. osztályba vették Borgulya András zeneszerző, tanár. (1931. szept. 15. Szarvas –
fel. 2005. máj. 3. Budapest)
Első művei még a népies műdal hagyományaihoz kapcsolódtak, Zeneszerzés tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán
ám korán rátalált a magyarság valódi zenei gyökereire. A magyar 1950-1958 között Viski János, majd Szabó Ferenc irányításával
népdalok gyűjtését 1905-től Kodállyal összehangoltan végezte. végezte. Diplomájának megszerzése után az Editio Musica Zene-
1907 tavaszán kinevezték a Zenakadémiára – a nyugdíjba vonult műkiadó munkatársa lett. 1975-ben befejezte egykori tanárának,
Thomán István helyére – zongoratanárnak. Zeneszerzőként gyak- Szabó Ferencnek, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című
ran szenvedett kudarcokat, így jó ideig csak a zeneakadémiai okta- regénye alapján született operáját.
tásra és a népzenei kutatómunkára koncentrált. Ám az értetlenség 1976-tól a Magyar Állami Operaház kottatárának vezetője és a
és a sűrű támadások ellenére folyamatosan növekedett nemzetközi budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára lett. Kiemelkedő okta-
tekintélye, s mint zeneszerző, 1931-től szinte kizárólag csak meg- tói tevékenysége mellett nevéhez fűződik többek között a magyar
rendelésre komponált. 1939 őszén a II. világháború kitörése, majd zeneműkiadás kottagrafikai kézikönyvének összeállítása, mely a
december 19-én édesanyja halála érlelte meg benne az elhatá- kottakiadásban nemzetközileg ismert és használt alapmű.
rozást: elhagyja Európát. 1940 októberében kelt útra az Amerikai Hegedű szólószonátájával (1980-ban) megnyerte a Wieniawsky
Egyesült Államokba. emlékére, Lengyelországban rendezett zeneszerző verseny I. díját.
Utazását ugyan nem tekintette végleges emigrációnak, de a Ma- Zeneszerzőként dallamvilága alapvetően romantikus, énekkari,
gyarországból érkező lesújtó háborús hírek, valamint 1942 ápri- zenekari és kamaraműveiben azonban elsősorban a modern zenei
lisától hirtelen súlyosbodó betegsége (leukémia) folytán egyre nyelvezet elemeit használja.
kevésbé bízott benne, hogy valamikor még viszontláthatja hazáját. Remekbe szabott csellódarabjai pedagógiai és esztétikai szem-
Bartók nem csupán a magyar zeneművészet legnagyobb alakja, de pontból egyaránt kiemelkedő helyet foglalnak el a gordonka-iroda-
az egyetemes magyar kultúrának is egyik legnagyobbja. Életműve lomban. A Gárdián Gordonkaiskola köteteinek társszerzőjeként,
messze túlnő a puszta zenei érték kategóriáin. Tudományos írásai- szakmai tudásával és igényességével pótolhatatlan szerepet vállalt
nak stílusa egyike a magyar értekező próza legszebb példáinak. abban, hogy a tankönyvek egyedülálló módszertani rendszere a
Kevés művész életében és művészetében olyan megbonthatatlan legmagasabb zenei minőségben teljesedhessen ki.
az emberi magatartás, a tudományos meggyőződés és a művészi Brodszky Ferenc, gordonkaművész, zenei író. (1902. Rákos-
alkotómunka egysége, mint éppen Bartókéban. Zenéjében mindig palota – 1974. Budapest)
a magyar hangvételt kereste, de teljes természetességgel nyúlt a Munkásságának középpontjában a régizene korhű előadására való
környező népek népzenéjéhez is, hiszen ezeknek is első tudomá- törekvés állt. A régizene népszerűsítéséhez elméleti írásaival
nyos igényű gyűjtője és rendszerezője volt. éppúgy hozzájárult, mint a koncertpódiumokon a korabeli
Bartók művészete hatott az egész világ zenei gondolkodására. A hangszereken előadott hangversenyeivel. Tevékenysége úttörő
fasizmus idején tanúsított magatartása pedig példát mutatott em- jelentőségű volt.
berségből és szolidaritásból. Oly módon csatlakoztatta a magyar- Pjotr Iljics Csajkovszkij, orosz zeneszerző. (1940. Votkinszk –
ság zenéjét az új európai áramlatokhoz, hogy közben bebizonyí- 1893. Szentpétervár)
totta: az egyetemes emberi, esztétikai értékek nem köthetők egyet- Kimondottan jómódú családból származott, ahol 7 éves korától már
len népcsoporthoz vagy nemzethez sem. zongorázni is tanult. Környezetében ugyanakkor senki nem érdek-
New York egyik temetőjében temették el, örök nyugalomra azon- lődött a zene iránt, így őt sem szánták zenésznek. Jogot tanult, utána
ban csak 1988. július 7-én találhatott, mikor földi maradványai néhány évig az igazságügyi minisztériumban dolgozott. Ám ez idő
végre hazájába, Magyarországra kerültek, ahová mindig vissza- alatt intenzív zenei tanulmányokat folytatott, olyan sikerrel, hogy
térni vágyott. 26 évesen már a moszkvai konzervatórium zeneelmélet tanárának
Ludwig van Beethoven, zeneszerző, a klasszikus zenei kérték föl.
formanyelv betetőzője. (1770. dec. 16. Bonn – 1827. márc. 26. Csajkovszkij az orosz zenének – hazájában és külföldön – máig
Bécs) legnépszerűbb képviselője. A nyugati romantika vívmányainak és
Különleges zenei tehetsége nagyon korán megmutatkozott. 8 éves az orosz nemzeti hagyományoknak szerencsés kezű egyesítője.
korában már feltűnést keltett zongorajátékával, és rövidesen máso- Színpadi, szimfonikus és versenyművei, kamara- és szólódarabjai
dik Mozartként kezdték emlegetni. 12 éves korában már nyom- napjainkban is töretlen népszerűségnek örvendenek a világ minden
tatásban is megjelent egy zongoradarabja. Ez idő tájt kezdett orgo- táján.
nálni, és 14 évesen templomi orgonistaként kereste kenyerét. De Karl Juljevics Davidov, orosz gordonkaművész és zeneszerző
több bonni zenekarban csembalózott, sőt a színházi zenekarban (1838. Kuldiga – 1889. Moszkva)
brácsázott is. Zeneszerzőként alkalmi szerzeményekkel tűnt föl Tanulmányait Lipcsében Fr. Grützmacher irányításával végezte,
rendszeresen, s ezek révén igyekezett többletjövedelemhez jutni. akinek rövid ideig utódja is lett. 1862-től Szentpétervárott a cári
Kamaszodó fejjel ugyanis nemcsak saját eltartásához, de züllött zenekar szólócsellistája, valamint a konzervatórium tanára lett, de
apja adósságainak törlesztéséhez is hozzá kellett járulnia. Emiatt karmesterként is működött. Műveit túlnyomó részben gordonkára
szakadtak meg iskolai tanulmányai, s zenei tanulmányokat is csak komponálta, s ezek ma is kedvelt darabjai az előadóművészeknek.
rendszertelenül folytathatott. Ám bámulatos önművelő képessé- Gordonkaiskolája magán viseli a német módszeresség jegyeit.
gével, kitartásával és szorgalmával minden területen leküzdötte